Egy esemény dús 24 óra története!
Egy igazán esemény dús versenyen vagyunk túl, ahogy ígértem hoztam róla egy beszámolót:
Egy esemény dús pecában bízva megpróbáltuk kihasználni a hétvégi jó időt, Kozma Laci barátommal úgy döntöttünk, próbára tesszük magunkat: beneveztünk a Sáska horgásztó soron következő, 24 órás páros horgászversenyére. A verseny előtti éjszakai csendes eső utáni friss, hűvös reggelen még feszülten találgattuk az esélyeinket. Hova is lenne jó húzni?! Melyik oldal lehet most a jobb? A sorsolásnál viszont ránk mosolygott a szerencse.
A dupla sorsolás igazi jackpotot hozott: Lacinak sikerült kihúznia az egyik szélső helyet! Gyors tanácskozás után elfoglaltuk a bázisunkat. Laci jobbról, én balról nyitottam meg a frontot – a taktika készen állt, a kosarak megtelve a legfinomabb csemegékkel, mi pedig alig vártuk a dudaszót és hogy már repülhessenek is a megtöltött kosarak a kiszemelt helyekre.

Két táv, egy terv – és a mindent elsöprő pontyroham!
Nem vittük túlzásba az alapozást. Két sávot építettünk fel: egy pörgős, könnyen etethető, magos pályát mindössze 20 méterre (amit kényelmesen megszórtunk etetőlapáttal), a másikat pedig messzebb bent, a tó közepén.

Ami ezután következett, arra legmerészebb álmainkban sem mertünk gondolni. Valóságos pontydömping szabadult el!

Nálunk már az első dobások után vadul csavarodtak le a botok a tartóról. Olyan elemi erővel védekeztek a halak, hogy csak kapkodtuk a fejünket. Kezdetben nálam záporoztak a kapások – hol a rövid, hol a benti távról –, de nem telt bele sok idő, és Lacinál is beindult a „csitt-csatt, dirr-durr”! Egymás után érkeztek a tipikus, harcias piaci pontyok. Imádtuk minden percét! Mindketten azon a véleményen vagyunk: ezerszer inkább egy pörgős, akciódús kishalas peca, mint a feszült, órákon át tartó néma várakozás a matuzsálemekre.

A számok, amelyek sokkolták a szektort
A tempó tarthatatlan volt. Az első, délután kettő órai mérlegelésre már három haltartót is meg tudtunk tölteni! Amikor a mérleg nyelve 46 kg-nál állt meg, tudtuk: azonnal a szektor élére ugrottunk.

Délután sem lassítottunk, sőt! Volt olyan pillanat, amikor a négy botból három egyszerre sült el. A halak persze pontosan tudták, merre van a menekülőút: céltudatosan vették az irányt az akadók és egymás zsinórjai felé. Nem egyszer sikerült teljesen összegubancolniuk a szerelékeket, de mi álltuk a sarat, és minden másodpercét imádtuk a káosznak.

A sötétedés előtti mérlegelésnél újabb 38 kg-ot könyvelhettünk el. Gyors fejszámolás: ekkor már kényelmes, mintegy 25 kg-os előnnyel vezettünk a velünk szemben horgászó, közvetlen rivális csapat előtt.

Drámai éjszaka és a mindent eldöntő utolsó felvonás
Ahogy ránk sötétedett, a halak kapókedve kissé „darabossá” vált. Már nem tépték le a botot a tartóról, finomabban, óvatosabban jelentkeztek, de szívós munkával reggelig így is rá tudtunk pakolni még 37 kg-ot a halomra.

A záró, reggeli etap előtt azt mondtam Lacinak: „Nagy csodát már ne várjunk, az előző napot nem lehet lemásolni.”
De a sors ránk cáfolt! Szinte másolva az előző reggelt, újra beindult a gépezet. Futószalagon jöttek a pontyok, ezúttal főként a benti táv működött. Ekkor már feszülten számolgattunk. Tudtuk, hogy nagyon jók vagyunk, de vajon elég lesz a győzelemhez?

Az éjszakai halvesztések miatt picit aggódtunk, és a torkunkban dobogott a szívünk, ugyanis a szemközti csapat elképesztő hajrát produkált, és végül 137 kg-nál állt meg. De az utolsó mérésünk során zsákba került 25,5 kg végleg eldöntötte a csatát: 146,5 kg-os össztömeggel, magabiztosan megőriztük a szektor elsőségünket!

Végső záróakkord, eredményünk mire is elég?
Az eredményhirdetésnél derült ki, hogy az abszolút elsőségről mindössze 2,5 kg-mal – azaz egyetlen halacskán – csúsztunk le, így a dobogó rendkívül előkelő, abszolút 2. fokára állhattunk fel!
Érdekesség, hogy bár a tó híres a kárászállományáról, nekünk a 24 óra alatt mindössze kb. 10 darabot sikerült fognunk. De nem bántuk, mert helyettük több mint 60 darab harcias pontyot fektethettünk ideiglenesen a matracra!
Fantasztikus hangulatú, embert próbáló, de felejthetetlen verseny volt. Alig várjuk a következő megmérettetést!
Feszes zsinórokat kívánok, és görbüljön mindenkinek!













Post Comment
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.